Testvéreink

Egyházközségünk története rövid. Gyülekezetünk és templomunk mindössze félévszázados múltra tekinthet vissza.

A XX. század első felében a szegedi reformátusoknak csupán az 1884-ben fölszentelt Kálvin téri templom nyújtott lelki otthont. A trianoni határmódosítás után azonban – a Kolozsvárról áttelepített egyetem személyzete, az Erdélyből és Bánátból elűzöttek, valamint az itt tanuló diákok folytán – jócskán megnövekedett a hívők száma. Ezért határozta el a Kálvin téri egyházközség presbitériuma Bakó László lelkész vezetésével egy új református templom építését 1928-ban.

A súlyos gazdasági helyzet miatt csak 1940-ben éledt újjá az építési kezdeményezés Horthy Miklós kormányzó, mint fővédnök, 1000 pengős adományával. A kiskörút saroktelkét a Város adományozta templomépítés céljára. A tíz tervező számára kiírt tervpályázatot Borsos József debreceni építész nyerte. A statikai számításokat Gábory Pál végezte.

A szükséges pénz összegyűjtésére számos akciót szerveztek. 1941. szeptember 8-án kezdték meg a második református templom, az Új Magyar Hajnal Temploma építését. Október 26-án ünnepélyes keretek között megtörtént az alapkőletétel, melyet a tornyon átvezető főbejárat lépcsője alá helyeztek. A nehéz háborús évek ellenére 1944 nyarára befejeződött az építkezés. Az első istentiszteletet 1947. november 30-án tartották a gyülekezeti teremben. A két harang 1948 húsvét hétfőjén szólalt meg először. Mindkettőt Szlezák Ráfael öntötte Rákospalotán. Az új templom fölszentelésére csak 1949. december 26-án került sor. A templompadok 1958-ban készültek el.

Az új református templom, mely a külső és belső kiképzésében a református hagyományoknak megfelelő, méltóságteljes és mégis egyszerű alkotás, Szeged egyik legszebb temploma lett: A külső képének meghatározó jegye a nyerstégla homlokzat. A templom indító és fő motívuma a torony a kőlépcsők fölötti bélletes bejárattal és a háromszögű mezőbe foglalt, színes mozaikból kirakott zászlós báránnyal. A toronyóra számlapját fehér, kivilágítható négyzetek alkotják. Fölül nyílásokkal áttört harangház, körülötte sétálóval. A tornyot kis toronysapka koronázza bronz buzogánycsillaggal. A torony magassága negyvenegy méter.

A szabályos ötszög alakú, ötszáz férőhelyes templomtér szerkezeti bravúrja a csúcsíves templomokat idéző vasbeton kupola. A tartók tizenkét méter magasságban koszorúba futnak össze. A templomtérből a lelkészszoba és az egyházfi lakása nyílik. E traktushoz, az ötszög két oldalán, két lépcsőlejárattal a mélyföldszinten kialakított háromszáz ülőhelyes gyülekezeti terem csatlakozik, melynek használatát színpad és konyha segíti.

A templomtér belső berendezésének fő eleme a trapéz alakú, tölgyfa szószék, palánkszerűen egymás mellé rakott deszkából, szolid faragással díszítve. A háromrészes úrasztala is tölgyfából készült székely faragással. Fölírata: “Az Úr közel.” (Fil. 4:5) Művészi értékű a 21 darab színes üvegablak, melyek közül tíz bibliai jeleneteket ábrázol. Tervezője Gáborjáni Szabó Kálmán.

Gyülekezetünkben az örömhír hirdetése változatos formákban történik. A vasárnapi istentiszteleteken kívül többféle alkalom nyílik, hogy heti rendszerességgel gyűljünk össze az Ige körül. Ilyenek az imaóra, a bibliaiskola, a nőszövetségi összejövetel, a kismama-kör, az ifjúsági hittanórák, a konfirmációs felkészítés, az idegen nyelvi bibliaóra, az énekkar, a gyermek istentisztelet és nagyobb ünnepek előtt a játszóházak. Gyülekezetünket igazi nagy családdá szeretnénk szervezni. Közösségünk összekovácsolása érdekében havonta két szeretetvendégséget és egy gyülekezeti ebédet szervezünk. Évente legalább egy kirándulást teszünk határon inneni és túli testvérgyülekezeteinkhez, és fogadjuk hozzánk látogató testvéreinket. Fiataljaink nyaranta kerékpártúrára és hittantáborba mennek. Énekkarunk gyakran szolgál istentiszteleteken, időnként kórustalálkozókon vesz részt. Jelenleg mintegy 400 teljes jogú egyháztagunk van. A ránk bízott missziós feladat nem ismer határokat …